Csonthéjasok moníliás betegsége
Monilia Fructicola – Moníliás fertőzés
A moníliás égést és moníliás gyümölcsrothadást a Virágfertőző monília (Monilia laxa) és a Gyümölcsfertőző monília (Monilia fructigena) okozzák. Amikor ezen kórokozóknak kedvez az időszak, akkor jelentős károkat okozhatnak a mezőgazdaságban. Szlovákia területén rendszeresen jelennek meg ezek a fajok Monilia laxa (Ehrenb.) Sacc. a Monilia fructigena Pers. Monilinia fructicola (Winter) Honey (konídium szakasz Monilia fructicola Batra) Európa számára nem őshonos faj, hanem inkább Észak- és Dél- Amerikában, Japánban és Ausztráliában vannak jelen. Európában először Franciaországban és Ausztriában fedezték fel, és a további terjedése jelentős mezőgazdasági károkat okozhat leginkább érintve az őszibarackot, nektarint és sárgabarackot. Az elmúlt években ezt a gombát már más európai országokban is megtalálták. A leginkább érintett növények az M.fructicola által a rózsafélék (Rosaceae) családja, közülük is a barackok és egyéb fajok pl. Prunus, de érintettek még a körték, almák, japánbirs és egyebek. Hasonlóképp mint a házi fajok M.laxa és M.fructigena az M.fructicola is gyümölcsrothadást okoz, miközben a gyümölcsön rothadásos foltok keletkeznek, amelyek mérete fokozatosan nő és végül a teljes gyümölcs rothadásához vezet. A gyümölcs nekrózisos részein konídiumtartó párnák narancssárgás-rózsaszínes bevonatot alkothatnak. A megtámadott termés gyakran mumifikálódik. A kórokozó károsíthatja a virágokat, egynyári növényeket és gallyakat, ahol moníliás égést okoz. A fertőzött virágok besötétednek, elhervadnak és az utolsó stádiumban elhalnak. A megtámadott gallyakon ovális léziók keletkeznek, és a gallyak a fertőzéses területen elsötétülnek és elhalnak. Negatív irányú behatás keletkezik a fák termékenységébe és növekedésébe. A kórokozó spórái terjedhetnek széllel, vízzel és rovarokkal. A fertőzésekhez leginkább a sérülések vezetnek (pl. a termés fiziológiai töredezése, darazsak, tarka szőlőmolyok, gyümölcsdarázs és mások). Az M.fructicola az elterjedési területein lényegesen nagyobb károkat okoz, mint Európában a családjába tartozó Monilia fajtái, és gyakoribb szaporodásának köszönhetően sokkal agresszívabb is. Ezért ez a gomba az EU-ban a káros organizmusok listájára került nyilvántartásba, amely behozatala és terjesztése az EU területén tilos, és felbukkanásuk esetén szükségszerű megtenni a hivatalos megelőzéseket a felszámolásuk és további terjedésük megakadályozása érdekében. Az M.fructicola Szlovákia területén való felbukkanásának monitorozása a Szlovák Köztársaság kormányának rendelete szerint SR č. 245/2006 mely változott és kiegészült az SR č. 199/2005 Kormányzati szabályozással, a védelmi intézkedések az organizmusok behatolása és elterjedése kapcsán, melyek károsak a növényekre, vagy növényi termékekre. A fent említett szabályozás szerint az M.fructicola a melléklet első rész A fejezet a káros organizmusok közé tartozik, melynek behozatala, szállítása és terjesztése az összes tagország területén tiltott. Az I. fejezet, káros organizmusok, amelyek nem alakulnak ki a tagországok területein és minden tagországnak kiemelten fontos. Az M.fructicola nemrég az európai és azon belül a mediterrán országok döntése alapján a növények védelmének érdekében (EPPO) besorolást kapott az EPPO A1 listán (karantén organizmusok, melyek az EPPO tagországokban nem fordulnak elő). Miután igazolódott a megjelenése több európai országban, részbesorolást kapott az EPPO A2 listán. Ezen a listán azon kórokozók találhatóak, melyeket az EPPO a tagállamok felé tett javaslatában kéri, hogy karanténfajként szabályozzák. Védelem az M.fructicola gomba ellen (ugyanez vonatkozik a rokon fajokra) lehet kémiai és biológiai egyaránt. A kémiai védekezés olyan anyagokat használ, mint pl. bitertanol, iprodion és egyebek. A permet hatására azonban kialakulhat a fungicid-rezisztencia. Néhány országban engedélyezett a biológiai védelem, ahol a Bacillus subtilis baktériumokat alkalmazzák. Fontosak a megelőző kezelések, mint például a fertőzött termés eltávolítása az ágakról és talajról, valamint a fertőzött ágak eltávolítása egyaránt. A metszést érdemes 10-20 cm-vel a fertőzés alatt megejteni. A metszést után szükséges a seb kezelése, hogy megelőzzük a másodlagos fertőzést egyéb kórokozók által. Az eszközöket használatuk után szükséges fertőtleníteni. Szintén fontos, hogy gondosan gyűjtsük be a gyümölcsöket, válogassuk őket szét, közvetett inszekticid (rovarölő szer) védelem és a rezisztens fajták kiválasztása. Amennyiben közelebbi információt szeretne megtudni a tünetekről és diagnózisról az M.fructicola kapcsán, akkor van rá lehetőség: Diagnosztikai osztály ÚKSÚP. Minta vétel esetén az M.fructicola kórokozó jelenlétére vonatkozóan, a kerületi növényvédelmi bizottságot szükséges felkeresni.
Forrás: ÚKSÚP
